A május eleji Rádiókabaré amúgy sem muzsikált túl fényesen. A 104 percnyi anyagból megint sikerült negyed órát hallgathatatlanná tenni a fejhangon nyivákoló, humortalan Jolikával. Ha kivágnánk ezt a förmedvényt, akkor visszakapnánk a "békebeli" másfél órás kabarét. Amely ugyan havonta egyszer jelentkezett, de legalább a szerkesztőknek hála nem volt tele tölteléelemmel. Mert mit hallunk a második, május 13-i adás egy konferanszában: "Magyarország leghosszabban beszélő humoristája." Amikor e jelzőt meghallottam, rögtön Fábry Sándor neve jutott eszembe, akire - szintén "békebeli" - konferanszai alatt a sorukra váró humoristák fogadást kötöttek, hogy meddig is fog beszélni. De még inkább reménykedtem Badár Sándor fellépésében, aki "életét real time meséli" ezáltal végtelen ideig tudná szórakoztatni az arra vágyókat. De nem... a fellengzős és remélhetőleg nem állandósuló jelző Szikra Lászlót takrja, akiről a következő percekben megtudjuk, hogy miért lehetett képes kilenc órán át beszélni: Minden mondatát körülmagyarázza két másikkal, egy három mondatból álló párbeszéd minden sora közé - kabaré szempontból - felesleges narrációt illeszt és rendre ismétli a poénokat, mint egy kezdő, akinek még egyszer sem mondták, hogy az ismétlés gyengíti a poént. Tinódi valázása jut róla eszünkbe. Annál is inkább, mert az előadó témája az utolsó igazi Humorfesztivál alatt is lerágott és azóta is csócsált "falusi" élet, mellyel ezúttal (is) az a baj, hogy a szereplői városi zsargont használnak és teljesen hiteltelenek.
Lehet, hogy Szikra László a leghosszabban beszélő, de mondjuk inkább népies előadónak, regősnek vagy mesemondónak, de a "humorista" jelzőt hagyjuk meg inkább az igazi nevettetőknek.
2017. május 15., hétfő
2016. december 23., péntek
Már megint?!
Egyáltalán nem kedvenc "humoristánk" újra támad. Miután éveken át az élősúlyának ingadozásáról és reklámokról mesélt lyukat a hasunkba (hasfalrengés teljes mellőzésével) és már a legelvetemültebb rajongói is elunták a témát, újabban a testmagasságáról kezdett mesélni, mert a tévétől és a tükörtől képtelen elszakadni, ha témát illene keresnie.
Azután bebeszélte magának, hogy tud hangot utánozni és valamiért senki nem meri megmondani neki, hogy nem. Vagy ő maga nem hallja meg, mivel állítólag Aranyosi meg Gesztesi hangon ordibál.
S most a legújabb ámokfutása, hogy a facebookon (lopott) képi humorral támad. De mi mást várhatnánk a Humorfesztiválról kétszer kitessékelt lelkes amatőrünktől, minthogy ez is elbaszcsizza (kópirájt meg minden Kiss Ádám.)
Mivel már nem a nyolcvanas években élünk, hogy hallás után írunk magnókazetta-borítóra a Rádió kívánságműsorból felvett és a műsorvezetők modoros és ómagyaros akcentusával kiejtett számcímeket, ezért körülbelül kettő másodpercbe telik megtalálni az Opus együttes számának címét: "Live is Life"
De nem baj. Dombi kell, szükség van rá, hogy lássuk hová tud süllyedni még a magyar humor-szakma.
Azután bebeszélte magának, hogy tud hangot utánozni és valamiért senki nem meri megmondani neki, hogy nem. Vagy ő maga nem hallja meg, mivel állítólag Aranyosi meg Gesztesi hangon ordibál.
S most a legújabb ámokfutása, hogy a facebookon (lopott) képi humorral támad. De mi mást várhatnánk a Humorfesztiválról kétszer kitessékelt lelkes amatőrünktől, minthogy ez is elbaszcsizza (kópirájt meg minden Kiss Ádám.)
Mivel már nem a nyolcvanas években élünk, hogy hallás után írunk magnókazetta-borítóra a Rádió kívánságműsorból felvett és a műsorvezetők modoros és ómagyaros akcentusával kiejtett számcímeket, ezért körülbelül kettő másodpercbe telik megtalálni az Opus együttes számának címét: "Live is Life"
De nem baj. Dombi kell, szükség van rá, hogy lássuk hová tud süllyedni még a magyar humor-szakma.
2015. január 10., szombat
Je suis Charlie
"...és aki azt gondolja, hogy a vallással nem illik viccelődni, annak azt tudom mondani, hogy: De!"
Bödőcs Tibor: Böllérbalett (Comedy Central 2014. december 31.)
2014. május 22., csütörtök
A kabaré a youtube-ra ment
Történelmileg úgy alakult, hogy a kabaré fontos az emberek életében. Akár szelep szerepet vállaltak, akár szimpla szórakoztatás volt a céljük, a Rádiókabaré, a Karinthy Színpad, a Komolytalan, a Humorfesztiválok, a Kabarészeparék, a Szeszélyes évszakok(ok), a Telepódiumok és Televárók, a Showder Klubok, a Kabaréklubok, a Kabarécsütörtökök, a Kabarématinék és társaik mindig örömet hoztak az embereknek. Némelyeknek pillanatnyit, percnyit, másoknak örökérvényűt. Ők ugyanis rögzítették eme adásokat és vissza-vissza hallgatták, -nézték azokat. A maguk és szűk körük örömére.
Mármost eljött a digitális korszak és néhány elvetemült (köztük az ezen sorokat lekopogó ujjak gazdája) nem átallott felvételeit digitalizálni és a köz kincsévé tenni, ha már a felvételek eredeti gazdái a Magyar Rádió, a Magyar és más televíziók ezt nem tették meg. Örömük nagy volt, hiszen önkéntes, sokszor fárasztó és fásító munkájukkal immár széles tömegeknek szereztek örömet... arctalanul, névtelenül. Hiszen ismerjük el, jogilag azért nincs rendben egy színész hetvenes, nyolcvanas évek beli szereplését újra közzé tenni anélkül, hogy ő bármi jutalmat is kapna érte. Az írókrók és más készítőkről nem is beszélve.
(Széljegyzet: az MKA a napokban sikeresen bizonyította, hogy a fáradságosan beszedett, elvileg a művészek széles körét megillető jogdíjat képes centralizáltan, egyetlen kormánypárti előadóra csoportosítani, mintha nem lenne már vérgazdat a dupla Kossuth-díjából és államilag dotált százmilliós koncertjeiből, ezért hiába az a véleményem, hogy mindenkit megilletne a valaha megjelent felvétele után a jogdíj, jelen állapotban nem vagyok képes támogatni ezt az utat.)
Szóval a hang- és képanyagok digitalizálói sokszor névtelenek vagy álnév mögé rejtőzőkké lettek, de céljukat elérték. Megosztották kincseikat, ritka felvételeiket másokkal.
S ekkor jöttek a hiénák. Akik más egyebet sem tettek, csak ráböktek a letöltés gombra, majd a hosszas munkával digitalizált, ingyen közzétett anyagokat feltöltötték a youtube-ra vagy más videómegosztó oldalakra, esetleg olyan fizetős weboldalakra, ahol a tartalom csak anyagi ellenszolgáltatás ellenében látható.
Senkinek ne legyen illúziója. Ha a youtube-on meghallgat vagy megnéz egy kabarét, az nincs ingyen. A kattintásával egyrészt a youtube-ot, másrészt a felöltőt juttatja vaskos nyereséghez. (Míg ő áramot, sávszélességet, internet-szolgáltatást és a harverének a használódását fizeti). Magyarul kik kapnak pénz azért, mert a nép ingyen kabarét szeretne? A szerző - nem, az előadó - nem, a hangmérnök, szerkeztő, rendező, vágó - nem, az anyagot rögzítő és feldolgozó (pl. a Showder Klubokból a reklámot kivágó) illető - nem. Csak valami hüjegyerek pistike, akinek van bankszámlája és ismeri a le- és feltöltés gombokat.
Nem kis örömömre szolgál, hogy tájékoztatás adhatok arról, ennek a rendszernek, részben vége. A Litkai Gergely vezette Dumaszínház kabaréja direktben a Youtube-ra ment. Na, ebből csinálj pénzt hüjegyerek pistike. De mielőtt nekiállnál lemásolni a Dumaszínház Kabaré adásait a saját csatornádra, gondolkozz el, kik ellen mégy, azaz olvassgass életrajzokat, ne csak a Download gombot nyomogasd. :)
Persze, tudom, mi következik. Be fogják ágyazni a Youtube videókat blog oldalakba és körbetapétázzák reklámokkal. Sóhaj. A digitális világ sem tökéletes.
Én a magam részéről csak linket adok. Aki szeretné hallani a Dumaszínház Kabaréját, az ő csatornájukon nyomogassa a reklámokat, adja direktbe a készítőknek a pénzét.
https://www.youtube.com/watch?v=SlcPer7qy88
Mármost eljött a digitális korszak és néhány elvetemült (köztük az ezen sorokat lekopogó ujjak gazdája) nem átallott felvételeit digitalizálni és a köz kincsévé tenni, ha már a felvételek eredeti gazdái a Magyar Rádió, a Magyar és más televíziók ezt nem tették meg. Örömük nagy volt, hiszen önkéntes, sokszor fárasztó és fásító munkájukkal immár széles tömegeknek szereztek örömet... arctalanul, névtelenül. Hiszen ismerjük el, jogilag azért nincs rendben egy színész hetvenes, nyolcvanas évek beli szereplését újra közzé tenni anélkül, hogy ő bármi jutalmat is kapna érte. Az írókrók és más készítőkről nem is beszélve.
(Széljegyzet: az MKA a napokban sikeresen bizonyította, hogy a fáradságosan beszedett, elvileg a művészek széles körét megillető jogdíjat képes centralizáltan, egyetlen kormánypárti előadóra csoportosítani, mintha nem lenne már vérgazdat a dupla Kossuth-díjából és államilag dotált százmilliós koncertjeiből, ezért hiába az a véleményem, hogy mindenkit megilletne a valaha megjelent felvétele után a jogdíj, jelen állapotban nem vagyok képes támogatni ezt az utat.)
Szóval a hang- és képanyagok digitalizálói sokszor névtelenek vagy álnév mögé rejtőzőkké lettek, de céljukat elérték. Megosztották kincseikat, ritka felvételeiket másokkal.
S ekkor jöttek a hiénák. Akik más egyebet sem tettek, csak ráböktek a letöltés gombra, majd a hosszas munkával digitalizált, ingyen közzétett anyagokat feltöltötték a youtube-ra vagy más videómegosztó oldalakra, esetleg olyan fizetős weboldalakra, ahol a tartalom csak anyagi ellenszolgáltatás ellenében látható.
Senkinek ne legyen illúziója. Ha a youtube-on meghallgat vagy megnéz egy kabarét, az nincs ingyen. A kattintásával egyrészt a youtube-ot, másrészt a felöltőt juttatja vaskos nyereséghez. (Míg ő áramot, sávszélességet, internet-szolgáltatást és a harverének a használódását fizeti). Magyarul kik kapnak pénz azért, mert a nép ingyen kabarét szeretne? A szerző - nem, az előadó - nem, a hangmérnök, szerkeztő, rendező, vágó - nem, az anyagot rögzítő és feldolgozó (pl. a Showder Klubokból a reklámot kivágó) illető - nem. Csak valami hüjegyerek pistike, akinek van bankszámlája és ismeri a le- és feltöltés gombokat.
Nem kis örömömre szolgál, hogy tájékoztatás adhatok arról, ennek a rendszernek, részben vége. A Litkai Gergely vezette Dumaszínház kabaréja direktben a Youtube-ra ment. Na, ebből csinálj pénzt hüjegyerek pistike. De mielőtt nekiállnál lemásolni a Dumaszínház Kabaré adásait a saját csatornádra, gondolkozz el, kik ellen mégy, azaz olvassgass életrajzokat, ne csak a Download gombot nyomogasd. :)
Persze, tudom, mi következik. Be fogják ágyazni a Youtube videókat blog oldalakba és körbetapétázzák reklámokkal. Sóhaj. A digitális világ sem tökéletes.
Én a magam részéről csak linket adok. Aki szeretné hallani a Dumaszínház Kabaréját, az ő csatornájukon nyomogassa a reklámokat, adja direktbe a készítőknek a pénzét.
https://www.youtube.com/watch?v=SlcPer7qy88
2014. május 3., szombat
Ír találmány
Kőhalmi Zoltán a Showder Klub 2014. áprilisi adásában először az ír nemzeti ünnepről, Dublinról mesélt, majd a választások kapcsán elmondta: "Van erre egy forradalmi újításom, hogy lehetne olyan választási rendszer, hogy ha senkire nem akarsz szavazni, akkor lehetne valaki ellen." Ajánlom Kőhalminak, hogy a kettő blokkot össze is kötheti. Az ír választási rendszer ugyanis ilyesmi. Nem egy pártot/jelöltet lehet megjelölni, hanem hármat. Azaz, ha a listáról nem tudok választani, de van, akit semmiképpen nem szeretnék, akkor szépen bejelölöm az ellenfeleit. Ennek a módszernek a megértéséhez, persze, intelligencia kell, nem valóvilággal kiégett agy és mindenről a zsidók/cigányok/kommunisták tehetnek hozzáállás. S bár a dublinban kapható képeslapok mást sugallnak, de a birkák nem Írországban vannak. Erről viszont már nem a humoristáink tehetnek.
2013. április 29., hétfő
Showder klub - színvonal-jelentés
- Pisi!
- Hihihihi!
- Kaki!
- Hahahaha!
- Fütyi!
- Höhöhöhö!
Eddig azt hittem, hogy ez az óvodások színvonala. Tegnap este - 2011. április 29. - kiderült, hogy a Showder Klub is idáig ért, csak ők lefelé kapaszkodnak. KAP pisizik, Lorán pisizik és kakizik, Szobácsi lengeti a brét és általában mindenki részeg és hány. És én már panaszkodni is félek, mert mindig kiderül, hogy van lejjebb.
- Hihihihi!
- Kaki!
- Hahahaha!
- Fütyi!
- Höhöhöhö!
Eddig azt hittem, hogy ez az óvodások színvonala. Tegnap este - 2011. április 29. - kiderült, hogy a Showder Klub is idáig ért, csak ők lefelé kapaszkodnak. KAP pisizik, Lorán pisizik és kakizik, Szobácsi lengeti a brét és általában mindenki részeg és hány. És én már panaszkodni is félek, mert mindig kiderül, hogy van lejjebb.
2013. március 10., vasárnap
Hajós elhagyja a süllyedő hajót
A fenti frappáns kifejezést már kétszer láttam leírva a tegnap esti Heti Hetes adás óta és még valószínűleg rengetegen megalkotják, miközben elégedetten mosolyognak: "milyen eredetien szellemes vagyok ma". A legjobb amit e témában olvastam eddig, hogy "ő legalább felvállalja, hogy kevés a gázsi".
Egy picit szeretném árnyalni a képet. Bár nyilvánvaló, hogy akik a tegnap esti adásból értesültek, hogy Hajós megy, azok nem olvasnak semmiféle újságot, hiszen azok egy hete harsogják és így annak, a valószínűsége, hogy eme blogbejegyzésre akadnak, szinte 0.
Hajós nem csak most vállalta, hogy kevés a pénz. 2007-ben is azt mondta, egy történetére, hogy nem mondja el, mert két nappal azerlőtt háromszor annyiért mondta el ugyanazt egy haknin. Továbbá nem csak azt vállalta, hogy a pénz kevés, hanem azt is, hogy műsort szeretne csinálni. Ha odafigyelt bárki is az évek során, akkor emlékezhet, hogy elmondta a népzenés tévéműsor-ötletét, amelyet minden adó visszadobott; és ezernyi más ötletét. Azt is mondta, hogy "Könyörgöm, négy nagylemezt írtam össze." - amelyekből senki nem kért, miközben a HH rögtönzései (néha fél rögtönzései) sikert arattak. És végül azt is elmonda már, hogy mindent elmondott, csupán ismételni tudja magát.
Összegezve, én nem csodálom, hogy ha egy tévéadó műsort ajánl neki, akkor megy. Valószínű, bukni fog, mert Mo az olyan, hogy az RTL elsötétített képernyője is nyert a nézettségi versenyben, azaz egy tetemes résznek napi 24 órában megy az RTL tök mindegy mi van rajta, és ugyanaz a Jakupcsek az RTL-en "istennő", a TV2-re átmenve egy "ócska másolat" (idézetek ugyanattól az embertől) De ő legalább megpróbál önmaga lenni.
Egy picit szeretném árnyalni a képet. Bár nyilvánvaló, hogy akik a tegnap esti adásból értesültek, hogy Hajós megy, azok nem olvasnak semmiféle újságot, hiszen azok egy hete harsogják és így annak, a valószínűsége, hogy eme blogbejegyzésre akadnak, szinte 0.
Hajós nem csak most vállalta, hogy kevés a pénz. 2007-ben is azt mondta, egy történetére, hogy nem mondja el, mert két nappal azerlőtt háromszor annyiért mondta el ugyanazt egy haknin. Továbbá nem csak azt vállalta, hogy a pénz kevés, hanem azt is, hogy műsort szeretne csinálni. Ha odafigyelt bárki is az évek során, akkor emlékezhet, hogy elmondta a népzenés tévéműsor-ötletét, amelyet minden adó visszadobott; és ezernyi más ötletét. Azt is mondta, hogy "Könyörgöm, négy nagylemezt írtam össze." - amelyekből senki nem kért, miközben a HH rögtönzései (néha fél rögtönzései) sikert arattak. És végül azt is elmonda már, hogy mindent elmondott, csupán ismételni tudja magát.
Összegezve, én nem csodálom, hogy ha egy tévéadó műsort ajánl neki, akkor megy. Valószínű, bukni fog, mert Mo az olyan, hogy az RTL elsötétített képernyője is nyert a nézettségi versenyben, azaz egy tetemes résznek napi 24 órában megy az RTL tök mindegy mi van rajta, és ugyanaz a Jakupcsek az RTL-en "istennő", a TV2-re átmenve egy "ócska másolat" (idézetek ugyanattól az embertől) De ő legalább megpróbál önmaga lenni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)